5.rész ¤Békülés¤

Szép estét mindenkinek! C:

Megérkeztem az 5.-dik résszel!:D
Nagyon jó napom volt ma, és remélem a holnapi is az lesz.
Bár volt egy kis bakim is. Épp szerelmet vallottam volna egy srácnak, de barátnőim sikeresen belerondítottak. Nem haragszom rájuk, mert nem tudták, de próbáltam utalni arra hogy kettesben hagyjanak a sráccal, de nem esett le nekik. Na mindegy, ilyen az élet.:)
Én ezt már csak annak tudom be, hogy isten is így akarta, tehát nem aggódom nagyon, de azért mégse volt olyan kellemes.:/

Bocsi a kis történetemért, de gondoltam megosztom veletek.:)
 Remélem tetszeni fog ez a rész. Nem nagyon volt időm megint.:S

Szerintem a 6.-dik fejezet csak 2 hét múlva várható:/

Ne haragudjatok, de nem tudom másképp megoldani,

de minden tőlem telhetőt megteszek.

Ha tetszik hagyjatok nyomot, kérlek!:)

Jó olvasást!

Pumi C:

5. rész

Harry szemszöge:

Nagyon kényelmetlenül aludtam egész éjszaka, főleg hogy este ajtó nyitogatást is hallottam. Megijedtem hogy Jamie szökik meg, de eszembe jutott hogy Liam szólt hogy megy randira, úgy hogy biztos Liam járkált az este...nyugtattam meg magamat. Mostanság nagyon aggódom a bandatársaim miatt, de inkább Jamie miatt...mégis csak a húgom. Nagyon megváltozott e pár nap alatt. Kezdek félni hogy mi lesz ebből. Remélem semmi hülyeséget nem csinál a dohányzáson kívül...ez is elég sok...

A hasam hangos korgása ébresztett fel, így hát rávettem magam hogy kimásszak a konyhába kajáért. Nyújtózkodtam egyet, majd csontjaim hangos ropogása adta tudtomra hogy elég lesz. Felültem egy hangos nyögés kíséretében ugyan is a hátamba nyilaló érzés nem volt valami kellemes. Végül sikerült ülésbe feltornáznom magam, viszont a felállásnál is ugyan úgy jött a nyilaló érzés, így még egy hangosabb nyögés jött ki a számon. Először a fürdő felé vettem az irányt hogy megmossam az arcom, hát ha felfrissülök 2 óra alvás miatt. Beértem a földszinten lévő közös fürdőnkbe-mivel a húgom alszik a szobámba, és nem akarom őt felkelteni-beléptem, majd belenéztem a tükörbe. Egy fáradt karikás szemű, görbe hátú srácot láttam. A hátam sajgott, nem tudtam felegyenesedni. Csak megmostam az arcomat, és még mindig nem a konyha felé mentem. Kell valami ruha is, mert csak egy szál alsógatyába vagyok, és fázom. Nagy nehezen felmásztam a lépcsőn a szobám felé vettem az irányt, bementem, és Jamie-t nem találtam sehol sem.

-Ezt nem hiszem el.....-morogtam magamban.-Biztos itt van valahol a házban nyugi-mondogattam magban. Akkor biztos hogy ő ment el este, de akkor Liam??...

Épp elkezdtem volna üvölteni idegességemben, és nem is zavart volna ha mindenkit felkeltek, viszont egy hangos öklendezés hangot hallottam a fürdőm felől. Benyitottam a kis fürdőmbe, és ni csak ki van itt? Hát Jamie. Épp most hányja össze az egész fürdőmet. A kádtól kezdve a csapba is, a földön is van hányás, csak egyetlen helyen nem...a wc-be....csodálatos,  lesz mit takarítani. Nem foglalkozva a temérdek hányással, odamentem húgomhoz elvezettem a wc-ig, megfogtam hátul a haját, és sikeresen bele talált a wc-be.. Legalább most már ott is lesz, na m1, most az egyszer elnézem neki.

-Gyere segítek.-mondtam neki, majd az egyik karját átdobtam a vállam felett. 

Elvezettem a mosdóig, és kiöblítettem a száját. Nem volt nehéz, mert nem ellenkezett, és tudta mit akarok. Megtöröltem a törülközővel  a szája szélét egyik kezemmel benyúltam 2 lába alá, és felvettem. Visszafektettem az ágyba, had pihenjen....elég nyúzottnak tűnt.

-Veled mindig csak a baj van.-mondtam neki majd megpusziltam a fejét.

-Persze, mert te nem vagy különb.-szólalt meg reggeli rekedtes hangján.

-Ezt egy szóval se mondtam.-vigyorogtam a képébe.

-Menj már innen.-lökte meg a mellkasom, majd fejéhez kapott, és felszisszent.

-Veled meg mi van?-háborodtam fel, majd gondolkodásba kezdtem.-Hát én hülye....te másnapos vagy....na de várjál...mi tegnap nem ittunk egy kortyot se. Ugye nem? Mond hogy nem..-kaptam a fejemhez, és beletúrtam hajamba.-Hol jártál tegnap?-szegeztem neki a kérdést.

-Semmi. Nem. Még egyszer nem. És sehol.-válaszolt flegmán kérdéseimre, majd hirtelen befordult, de ennek csak annyi lett a vége hogy megint felszisszent.

-Oké elhiszem neked, de mivel hánytál, és hát fáj a fejed ezért elviszlek orvoshoz.-gúnyos mosoly jelent meg az arcomon.

-Ne.-vágta rá hirtelen....talán túl hirtelen.

-Akkor mesélj.-ültem le az ágy szélére.

-Nem.

-De.

-Minek?-fordította a fejét felém.

-Mert nem szeretem ha titkolózol előttem. A bátyád vagyok, nekem bármit elmondhatsz, és minden áron meg foglak védeni.-feleltem.

-Erre előbb is rájöhettél volna...-nagy nehezen kiszállt az ágyból, majd sírva elindult lefelé.

Ez az Styles ezt megint elrontottad....

Jamie szemszöge:

Az este nagyon jó volt...összejöttünk David-el, és majdnem sikerült kicsit közelebb kerülnünk egymáshoz, de én nem engedtem mert  nem akartam elsietni. Szeretnék egy normális kapcsolatot. Holnap utánra elhívott randizni, nagyon édes volt mikor megkérdezte mert nagyon zavarban volt. Hazafele menet megvettem Zayn-nek a cigit...most már boldog lehet. Viszont emlékeztek még amikor a buliba Niallt láttam? Na igen, az nem Niall volt, csak a pia hatása miatt azt hittem ő van ott. Ez olyan furcsa....miért pont őt láttam ott? Miért nem mást? Miért pont őt képzeltem oda? Ezek a furcsa kérdések kavarogtak bennem, majd egy pillanat alatt kint teremtem Harry fürdőjébe, ugyanis rám jött a hányás. Nem ismertem még ezt a részleget, így a wc-t se találtam meg ami annyit jelentett hogy széthánytam az egész fürdőt. Hangokat hallottam Harry szobájából, de nem annyira érdekelt majd hirtelen egy magas test tornyosult felém, és segített elmenni a wc-ig. Megvárta míg kiadom magamból a maradék kiadandót, majd megszólalt.-Gyere, segítek.- és elvitt a mosdó kagylóhoz. Harry volt, és tudtam hogy segíteni akart így nem ellenkeztem. Kiöblítettem a számat, majd megtörölte egy fehér törülközővel, és visszafektetett az ágyba. Harry megint sikeresen elkezdte játszani az aggódó bátyot, aminek az lett a vége hogy előtörtek a régi rossz emlékek, és én beolvastam neki majd sírva otthagytam őt az ágy szélén. Leindultam a konyhába valami kajáért, mert a gyomromban csak egy nagy tátongó űr volt. Harry egész végig követett. Mikor leértem mindenki lent volt Niall kivételével a konyhába. Viszont volt egy számomra új lány.

-Jó reggelt.-mondták egyszerre.

-Ja valami olyasmi...-tátogtam el, majd a hűtő felé vettem az irányt. Kivettem egy yoghurt-ot....az biztos elég lesz mára. Felültem a pultra és ott kanalazgattam a napi kajámat.

-Hát ez nem volt valami kedves.-mondta Zayn.-gyere ide egy picit.-intett maga felé.-Amúgy te sírtál?-kérdezte meglepődötten.

-Mégis minek?-kérdeztem vissza bunkón.

-Be akarok neked mutatni valakit.-mosolygott, még a bunkóságom ellenére is.

-Minek?-húztam fel az egyik szemöldököm.

-Ne legyél már bunkó...-mordult rám Harry.

-Jó oké...-forgattam meg a szemeimet.-Jamie vagyok.-intettem oda a csajnak.

-Perrie.-mosolygott rám. 

Ezt nem hiszem el....miért mosolyog mindenki a bunkóságom ellenére is? Ahhjjj...

-Jó oké...cigiszünet.-majd lepattantam a konyhapultról, és elindultam cigis dobozommal az teraszra.

-Héj héj várjál...megyek én is.-emelte a magasba kezeit Zayn, majd egy búcsú csókot nyomott Perrie szájára, és jött is utánam. 

-Hol az egy doboz cigi amit megbeszéltünk?-állt mellém Zayn.

-A kabát zsebembe megtalálod.-böktem oda neki.-nem tudom milyet szeretsz, így a legerősebbet vettem neked, hátha előbb elér a halál.-felé fordultam, majd a képébe fújtam a számban lévő füstöt.

-Hogy te mekkora egy bunkó vagy...-váltott komolyabb hangnembe.-Miért csinálod ezt?

-Mit?-kérdeztem vissza.

-Hát hogy mindenkit bántasz akik segíteni szeretnének neked, bunkóskodsz velük, dohányzol, majd elmész bulizni ahol a sárga földig iszod magad.-nézett rám.-én komolyan nem értelek...-majd otthagyott egyedül. Meglehet hogy igaza van, de akkor se mutathatom meg hogy gyenge vagyok, erősnek kell lennem.-bíztattam magam. Ekkor eszembe jutott valami....valami amit nem kéne megtalálnia Zayn-nek. 

-Bassza meg.-futottam be Zayn után.-Zayn hagyd majd én oda...-Ekkor találtam magammal szemben Zaynt egy kis zacskóval a kezébe, melyben fehér por volt. Lehajtottam a fejem majd hangos bőgésbe kezdtem, de ha ez még nem lett volna elég pont most jött le ő nagysága egy ribanccal az oldalán. Ekkor a szívem mintha kettétört volna. Elég furcsa bizsergés járta át a testem. 

-Nagyon jól éreztem magam az este, holnap is várlak.-Mosolygott majd megcsókolta a szőke a ribancot Niall.

-Meghívás elfogadva.-azzal kiment és Niall bezárta utána az ajtót.

Mikor megfordult szembe találta magát Zayn döbbent arcával, és az én sírástól vörös fejemmel.

Megszólalni nem tudtam a történtek után, Zayn még mindig azt a szart tartogatta a kezébe. Gyorsan odamentem hozzá, és próbáltam kikapni a kezéből, de sikertelenül.

-Niall gyerünk.-Bökött felém Zayn, és Niall indult is értem. Mögém jött, majd hátul összefogta a kezeimet, és úgy vezetett be a nappaliba.

-Te meg mi a szart csinálsz?-ordítottam, rugdalóztam, de hiába...semmit nem ért.

-Gyerekek megbeszélés.-üvöltötte Zayn, és hirtelen mindenki ott termett.

-Jajj ne...-fogta meg a fejét Harry, és lesütötte a szemeit.

-Hahó, én is itt vagyok.-szólaltam meg.-beavatnátok hogy mégis mi ez?-kérdeztem.

-Előző héten megbeszéltem a fiúkkal hogy ha bármit találnak, vagy tudnak meg rólad, szóljanak, és megbeszéljük.-nézett mélyen a szemembe Harry.

-Most akkor ezt vehetem annak hogy összesúgtatok a hátam mögött?-kacagtam fel.

-Nem, csak annyit mondtam a fiúknak értesítsenek ha valami újat tudnak rólad.-egész végig engem nézett Harry, majd leült a kanapéra.-Gyere ülj ide mellém.-pacskolta meg maga mellett a helyet. A többi fiú is leült, kivéve Niallt, és engem.

-Azt várhatod. Amúgy te kis buzi örülnék ha elengednél, mert már fáj ahogy szorítod a kezemet.-fordítottam hátra a fejemet.

-Zayn a hátsó zsebembe van a kulcs, zárd be az ajtót kérlek.-mondta Niall, majd Zayn megtette, amire Niall kérte, és elengedte a karomat. Egy kicsit megkönnyebbültem, mert már nagyon fájt a kezem, és úgy látszik nyoma is maradt....biztos direkt csinálta.

-Bocsánat. De ha nem kapálóztál volna ennyit akkor nem lett volna ilyen csúnya.-Majd nyomott egy puszit a kezemre a piros részre, és ő is leült a többiekhez. Nagyon jól esett hogy bocsánatot kért, és hogy megpuszilta a kezem. Amikor puha ajkai hozzáértek a kezemhez a testemben egy jóleső borzongás futott végig. Én csak elhúztam a kezemet, és zsebre vágtam. Legszívesebben elszaladtam volna, de szerintem Niall nem véletlen záratta be az ajtót Zayn-nel.

-Oké, nem fontos ide ülnöd, viszont addig nem hagyhatod el ezt a szobát amíg nem meséled el mi az ott Zayn kezében.-fordult felém kérdő tekintettel Harry.

-Az nem az enyém.-vágtam rá.

-Ismerem Zaynt...ő már ténylegesen le mondott ezekről.-Ledöbbentem a szavak hallatán....Zayn is drogozott volna?

-Te drogoztál?-fordultam kérdő tekintettel Zayn felé, aki csak bólintott egyet.

-Na de most ne térjünk le a témáról...most rólad van szó.-újra belekezdett Harry.-Szeretnék tudni mindent rólad, amikor otthagytalak téged, mi történt? Plusz mi az ott Zayn kezében?-Harry lesütötte a szemeit, majd az összes fiú rám nézett.

-Te totál hülye vagy?-ordítottam rá. Harry nagyon felidegesített már megint. Újra, és újra felhozza ezt a témát.-Mégis minek? Semmi nem fog vátozni...elmondok mindent és csak sajnálni fogtok...majd TE....TE MEGINT OTT FOGSZ HAGYNI A SZARBAN.-már sírtam, és elkezdtem minden erőmet összeszedve dörömbölni az ajtón. De hiába, már megint csak magamat teszem tönkre. Kezeim sajogtak az ütések érte helyen, és nem bírtam összeestem. Totálisan kész voltam. Egyre homályosodott a kép...majd hirtelen minden elsötétült...

Mikor felébredtem csak a Tv halk hangját hallottam. Még mindenki ugyan ott ült ahol eddig is, csak én Harry ölében.

-Mennyi az idő?-kérdeztem kómásan, majd felemeltem Harry mellkasáról a fejem. 

-Este 8 óra.-mosolygott rám Harry. Ekkor már mindenki minket nézett, és ránk koncentráltak, kivéve Niallt.

-Mi történt?-kérdeztem majd körbenéztem, sokkal nyugodtabb vagyok.

-Nagyon kiakadtál elkezdtél dörömbölni az ajtón, és elájultál.-mesélte Liam.-nagyon rossz állapotba vagy.-folytatta.-nagyon megijedtünk...mentőt nem akartunk hívni, ezért inkább csak hagytunk had pihenj.-adott be egy féloldalas mosolyt, ami nekem is egy kis mosolyt csalt az arcomra.

-Nézzétek mosolyog.-Kuncogott Zayn, mire én Harry mellkasára döntöttem a fejemet, elpirultam, és eltakartam a arcomat.

-De édes.-szólalt meg Louis is.

-Na jó most már hagyjatok.-kezdtem bele, bár én saját magam nem annyira lepődtem meg a hirtelen kedvességemtől, mert eddig csak direkt csináltam, de Niall akkor se volt szimpi, ők viszont eléggé meglepődtek.

-Mi ez a hirtelen kedvesség?-kérdezte Harry.

-Na jó srácok, elmesélek mindent, de csak is csak egy feltétellel!-mondtam határozottan.

-Mond. Hallgatunk.-mondta Liam.

-Akkor ha segítetek nekem, és megértitek hogy miken mentem keresztül, és nem utolsó sorban...nem emlegetitek ezeket a dolgokat.-mindannyian bólogattak, kivéve Niallt. Ő csak a telefonját nyomta és nem figyelt ránk. Szúrós pillantásokat vetettem a szőke buzi felé, és ezt Louis is észrevette.

-Hallod figyelj már.-kapta ki Niall kezéből a telefont Louis.

-Hé add vissza. Fontos dolgokat beszélek meg.-ráncolta a szemöldökét Niall majd ráugrott Louis-ra. 

-Na jó...fejezzétek ezt be.-odamentem hozzájuk kivettem a telefont Louis kezéből, de egyikőjüknek sem tűnt fel hogy nálam van. Ők szépen verekedtek tovább. Visszamentem Harry-hez, odaadtam neki, és ő zsebre vágta a telefont. 

Már vagy 2 perce vitatkoztak, és Liam már nem bírta ezért üvöltött egy nagyot.-ELÉG LEGYEN.-mire mindenki megrezzent. Egy percre megfagyott a levegő a légkörben, amit én törtem meg.

-Látom ennyire vagytok kíváncsiak, megértőek, és segítőkészek...-Majd kinyitottam az ajtót, ami most már nyitva volt, és kimentem a konyhába. Leöntöttem magam egy hideg pohár vízzel, próbáltam lehiggadni, és fejemet a hideg csempének döntöttem. Ennyit arról hogy meghallgatnak...ez nagyon rosszul esett...főleg Niall felől. Miért telefonozik, amikor eddig még a fa alatt megvigasztalt, eljött hozám, és próbált megvédeni a drogok elől...de mind hiába. Gondolat menetemet Niall szakította meg ugyanis egyszer csak megjelent a konyhába.

-Hagyj békén! Menj vissza  többiekhez.-böktem oda neki.

-Nem hozzád jöttem. Csak megéheztem. Úgy is...rád ki kíváncsi?-válaszolta bunkón.

-Neked meg mi bajod van? Miért vagy ilyen bunkó?-háborodtam fel, majd fejemet felé fordítottam, és kék ragyogó szemeibe néztem, amit nem kellett volna. Ő is a szemembe nézett, majd közelítettünk egymás felé. Mikor már a nyaka körül volt a kezem, és ő a derekamat fogta megszakítottam a szemkontaktust, és otthagytam őt a konyhába. Úristen! Ez mi volt? Barátom van! Majdnem megcsókoltuk egymást, jesszusom hova süllyedek...?-kérdeztem magamban. Már majdnem a nappaliba voltam mikor Niall utánam szólt.

-Amúgy meg a fiúk mondták hogy menjek el érted, és visszakapom a telefonom, tehát akkor megkapom?-kérdezte majd elindult felém.-szívem egyre hevesebben kezdett verni, és Harry megjelenésének köszönhetően nem ájultam el. 

-Tessék itt van.-nyújtotta át Harry a telefont Niall-nek, aki elvette és felfutott a szobájába.

-Gyere...Niall most nem érdekel minket. Mesélj nekünk, és ha majd kíváncsi elmondod neki is, oké? Mi kíváncsiak vagyunk rád.-mondta Harry, és az utolsó mondattal mosolyt csalt az arcomra.

-Oké.-ültem le Harry mellé a kanapéra, és belekezdtem.-Először is szent a béke? Tényleg nagyon sajnálom amit veletek tettem. Ígérem nem fog többet előfordulni.-mindenki csak bólogatott, és én belekezdtem az egészbe.-Tehát volt egy több mint 15 éves barátságom egy Leslee Sugg nevezetű lánnyal, aki nem rég hunyt el. Elgázolta egy autós, elméletileg Niall tud mindent de még nem beszéltem vele, mert nem lehet, eléggé ki van akadva, de nem tudom hogy kire, vagy mire.-vettem egy mély levegőt majd folytattam.-Ugye az amit Zayn talált annak nem más a neve mint drog. Igen drogozom, már 3 éve, a dohányzás anya halála óta van ami annyit jelent, hogy 10 éves korom óta, és alkoholista nem lettem, mert Leslee segített ebben, de most már ennek is vége....-1 perc néma csend után újra megszólaltam.-a drogokat, és a cigizést nem tudta elvenni tőlem, úgy hogy beletörődött. Amúgy Harry ezt most neked mondom...tehát...öhm...izé..barátom van.-kerekedtek ki Harry szemei.-majd bemutatom ha szeretnéd. A tegnap esti buliban találkoztunk.-csak bólogatott, de nem mondott semmit, nem akart most beleszólni.-Az éjszaka én mászkáltam, és elmentem bulizni, leittam magam, hoztam haza drogot is. Az az amit Zayn talált meg. A zacskó tele volt, de a felét hazafelé menet felszívtam.-Majd elkezdtem vetkőzni. felhúztam a combom végéig a nadrágom, levettem a pulcsim, felhúztam a pólóm, és megmutattam az összes sebem a fiúknak, akik csak tátott szájjal néztek, bár Harry arcáról megbánást, és szomorúságot olvastam le.-Ezeket mind apa művelte.-suttogtam, majd elkezdtem visszaöltözni, és más témára tértem át.-Na szóval ugye azt már tudjátok mi történ mikor 10 éves lettem-bólogattak majd nyeltem egy nagyot.-anya meghalt.-itt lehajtottam a fejem, majd könnyeimet visszatartva folytattam.-Apa nem tudta feldolgozni a dolgokat, és így a piába fojtotta bánatát, aminek nagyobb következményei is lettek. Harry nagyon félt tőle. Egy kis beszari volt, már ne haragudj Harry de így van.-Harry csak bólintott, majd ajkait lebiggyesztette.-Harry elköltözött, azt nem tudom hova de elment mire én hazaértem  volna a kórházból, mert ugye kómában voltam 2 hétig. Utoljára az X-faktor meghallgatásán voltam ott, ami egy hónappal utána volt, elmentem, és utána Harry nem keresett mert félt apától, és nagyon jól tudta hogy apa bánt engem, mert meglátszott a testem minden részén. Mikor hazaértem a kórházból, azon az estén csendesen nyitottam be a házba, és apával találtam szembe magam. Szeretet, és ölelés hiányom volt, ezért odafutottam apához hogy megöleljem, de számításaim vízbe fulladtak. Apa megfogott neki lökött a falnak, és megütött.-nem bírtam tartani a könnyeimet, utat engedtem nekik.-Majd elkezdett velem ordibálni, hogy én öltem meg anyát, és ezt egy két nap kivételével minden nap a fejemhez vágta. Ez ingerelte őt, már mint szerintem ezen felhúzta magát, és ezért vert meg, plusz a piálgatások. Minden nap ivott/iszik, nem tudom hogy bírja a mája, de elég erős lehet. Viszont abban tényleg igaza van hogy én öltem meg anyát.-itt elcsuklott a hangom.-én voltam...-majd keserves zokogásba törtem ki. Mindenki, Niall kivételével, mert hát ugye ő nem volt ott, odajöttek hozzám és szorosan magukhoz öleltek, megpusziltak, és láttam az ő szemükben is egy-egy kibuggyanó könnycseppet, de mindegyikőjük letörölte. 

-Nem te voltál.-próbált nyugtatni Harry, de nem sikerült neki, újra előjött a hiszti rohamom.

-DEHOGYISNEM ÉN VOLTAM.-ordítottam, majd kiviharzottam a nappaliból, és nekifutottam Niall-nek, aki az ajtóban állt. Tehát akkor hallgatózott. Mégis kíváncsi lett volna? Látta rajtam hogy szomorú. Majd újra megtaláltuk a szemkontaktust, és csak néztük egymást. Valami...valamiféle megnyugvást sugárzott az a nézés, és azok a szép kék szemek. Csak néztük, és néztük egymást. Teljesen elbabonázott, és úgy láttam én is őt. Újra elkezdtünk közelíteni egymás felé, átkaroltam a nyakát, majd ő kezeit derekamra simította. Már csak pár centikre voltak az ajkaink, ekkor valaki mellénk lépett.

-Ti meg mit csináltok?-kérdezte, és én annyira megijedtem hogy felfutottam az egyik szobába.

Ugye írtam nektek hogy volt egy kis bakim a mi nap...de láttam egy képet ami felvidított, és ezt most megosztom veletek is!:) Itt a kép: